Egyelőre angolul van és Európára koncentrál a Joobili, a közösségi-utazós szájt, amely egészen egyedülálló módon nem azt kérdezi, hogy hová, hanem azt, hogy mikor.
Nem mindegy, mikor hová utazik az ember. Helsinki télen pokol, Algír nyáron pokol, és van, ami télen-nyáron pokol, például a Death Valley, Magadán és Újpest. Az utazási szájtok többsége viszont azt kérdezi legelőször, hová szeretne utazni a kedves ügyfél, és ahhoz szab minden mást az autóbérléstől a fakultatív romlátogatásig.
Ezen a tarthatatlan helyzeten kíván változtatni az amerikai-magyar koprodukcióban létrehozott Joobili, a közösségi utazási szájt, amely webkettesebb a Google-nél, közösségibb a Facebooknál és utazásibb az Expediánál. Olyannyira az, hogy nemrég negyedmagával díjat nyert a varsói Seedcampen, az európai (és elméletileg közel-keleti meg afrikai) startupok felvirágoztatásával foglalkozó csoport legutóbbi rendezvényén.
A Joobili (ejtsd: dzsubilí, mint jubileum) alapötlete, hogy adjuk meg az időt, sőt időintervallumot, amikor utazni akarunk, aztán a közösség tagjai által feltöltött ajánlatokból válasszuk ki, hová érdemes éppen akkor menni. A budapesti Hajógyári-sziget például az év nagy részében kutyaszaros legelő, de ha pont augusztusban vetődnénk oda, akkor van egy csomó érdekes rendezvény, látványos program és különleges ember a világ minden részéből. És mint az a Joobili keletkezéstörténetéből kiderül, teljesen más élmények érik az embert St. Moritzban, ha csak úgy odamegy, mint akkor, ha célzottan a helyi tó jegén lebonyolított Cartier lovaspóló-világbajnokságra látogat el.
Inspire me!
Lássuk csak, én május elején szeretnék utazni, mert akkor már nincs az a dög meleg, de annyira laza vagyok, hogy az időpont mindegy. A Joobili csúszkáján beállítom május első két hetét, kattintok az "Inspire me" feliratú gombra, és inspirálódom: Estorilban tenisztorna, Bristolban képregényexpó, Bruges-ben csokifesztivál, Moszkvában győzelemnapi rendezvények, és ha sietek, még a lappföldi Enontekiőben megrendezett lékhorgászhét végét is elcsípem. De nem sietek.
A Joobili azonban jóval több programajánlónál, bár amivel több, arra nem biztos, hogy mindenkinek szüksége van. Össze lehet állítani például GoListeket azokról a helyekről, ahová el szeretnék menni, és WentListeket azokról, ahol már jártam. Lehet szavazni az eseményekre, lehet őket kategória szerint csoportosítani (család, kaja-pia, művészet, szokatlan, többek között), meg lehet képeket feltölteni, tagelni, kommentelni, facebookolni, flickerelni és twitterelni, és ha jól csinálja az ember, a státuszát jelző csúszka lassan megindul a turistától, eléri az utazót, majd extrém esetben a nomádot.
Ilyen fícsörök nélkül egy magára valamit is adó webkettes szájt nem létezhet, és ez rendben van, a szájt korrekt, nem is ronda, itt-ott bugos, azt majd kijavítják. Viszont a Joobili pillanatok alatt elvezet minket minden webkettes szájt hátulütőjéhez, hogy ugye én csak utazni akarok, akkor minek ehhez nekem a 129 ezredik közösségi szájton regisztrálnom, profilt létrehoznom, profilképet feltöltenem, lengyel ismerősök szavazási eredményeit böngésznem és kívánságlistákat adminisztrálnom? Saját travelozófiát meg írjon, akinek két anyja van, de tényleg. Persze nem kell, ha nem akarom. Egy jegy lesz Magadánba. Csak oda.
(index)
Linkek:www.euroastra.hu/node/24149
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.