Hatnyi Pál technologia blogja

Az éppen folyó, egyelőre kísérleti projektben körülbelül 6000 diák vesz részt, amely lefedi a programban szereplő Nord-Trondelag megye 16-tól 19 évig terjedő korcsoportját. Tekintettel arra, hogy a program rendkívül sikeres, a norvég kormány komolyan fontolgatja annak teljes körű kiterjesztését az ország minden egyes középiskolájára – írja [1] az IT café.

A laptopokra minden nélkülözhetetlen szoftvert telepítenek, vagyis találhatunk rajta szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, számológépet és az éppen oktatott tantárgynak megfelelő speciális alkalmazásokat is (a médiaszakos hallgatók számítógépére például az Adobe Photoshop kerül).

A projekt tervezői gondoltak a biztonságra is: vizsgák alkalmával egy speciálisan erre a célra készített szoftver lehetetleníti el az e-puskázást. Az írásbeli tesztek során a diákok letöltik egy weblapról a feladatsorokat, majd megkezdik a kitöltést. Amint a vizsga hivatalosan kezdetét vette, a felügyeleti rendszer bekapcsol, és nekiáll naplózni a leütött billentyűket, alkalmanként pedig lementi az aktuális monitorképet.

A diákok használhatnak ugyan nyelvhelyesség-ellenőrző segédalkalmazásokat, de minden egyéb program futtatása szigorúan tilos, ráadásul a felügyeleti rendszer segítségével arra is könnyen fény derül, ha a tanulók online próbálnának meg segítséget kérni. Előfordult például, hogy az egyik hallgató saját kezűleg tesztelte le a biztonsági szoftvert: tiltott fordítóprogramot indított el, majd beírta a következő szöveget: „ha látsz, állíts meg!” Látták és megállították.

Norvégiában egyébként nem csupán a vizsgáról rúgják ki a puskázókat, hanem – a magyar oktatási rendszerben szinte elképzelhetetlen szigorral – gyakran az egész intézményből. Az illetékesek szerint egyébként sok diákot zavar, ha azt látják, néhányan csalással kovácsolnak előnyt maguknak a vizsgákon; a felügyeleti rendszer így gondoskodik arról is, hogy mindenki azonos esélyekkel vágjon neki a megmérettetésnek.

(Index)

A Google Street View szolgáltatása számos vitát kavart az Egyesült Államokban, hiszen sokan úgy érezték, személyiségi jogaikat sértette meg a cég, amikor lefotózta a nagyvárosok utcáit, majd azokat publikálta a neten. Európában főleg csak az előnyös oldalait láttuk eddig a Street View-nak, hiszen fotónézetre váltva szinte átélhettük, milyen lehet New York vagy San Francisco utcáin sétálgatni.

Most azonban mindennek vége, hiszen a Google sajtóközleménye szerint kedden Magyarországra is megérkeznek a fényképezőgépekkel szerelt autók, hogy Budapesten végighajtva digitalizáljanak mindent.

A cég gépjárműveit könnyű felismerni: a fekete Opel Astrák önmagukban még nem lennének feltűnők, ezekből azonban kinő egy másfél méteres torony, amikben kilenc digitális kamera van lézeres távolságmérők, valamint gps, 3G és wifi-antennák társaságában.

A folyamat teljesen automatikus, a sofőrnek csak annyi a dolga, hogy lassan végigguruljon Budapest minden bejárható utcáján, a gépek maguktól fotóznak. Miután az Astrák befejezték feladatukat, egy szoftver dolga lesz, hogy összefűzze a képeket, ahogy az arcok és a rendszámok kitakarása is automatikusan történik majd.

Arról nincs hír, hogy a Google mikorra tervezi lezárni a projektet, hiszen az függ a forgalomtól meg az időjárástól is, sötétben vagy zuhogó esőben például nem is lehet fotózni, de az is elképzelhető, hogy átvezénylik az autókat valamelyik szomszédos országba, ha ott megfelelőbbek az időjárási körülmények. Az viszont biztos, hogy a munka „pár hétig" biztosan eltart, és hogy a végeredményt „pár hónap" múlva nézhetjük meg.

A Street Viewba eddig száz nagyváros került bele, kilenc országban fejezték már be a munkát. Az Egyesült Államok után Európa is szóba került, eddig Franciaországról, Spanyolországról, Olaszországról, az Egyesült Királyságról és Hollandiáról vannak fent fotók.

(Index)

Vinita Jakhanwal, az iSuppli elemzője szerint bár az utóbbi időkben megjelentek a 12 colos netbookok, a méretnövekedés nem mutat trendet: várhatóan a tízcolos gépek maradnak a legelterjedtebbek. Az elemző szerint a jellemzően 800x480-as vagy 1024x600-as felbontás sem nő a következő időszakban, mert a több pixel irreálisan megemelné a gyártási költségeket.

Szebb és zöldebb lesz a kép

A szakértő szerint ugyanakkor az elképzelhető, hogy a jelenlegi elavult paneleket a jobb képminőséget adó és környezetbarát LED-háttérvilágítású kijelzők cserélik, mert azoknak a pluszköltsége csak pár dollárt jelentene gépenként. Egy ilyen lépés már csak azért is érthető lenne, mert a ledes panelek fogyasztása alacsonyabb, ami kritikus kérdés az apró akkumulátorral szerelt netbookoknál.

Az iSuppli szerint a forgalom mindenesetre nőni fog: idén körülbelül 24,4 milliós forgalomra számít az elemzőcég, ami 2012-ig körülbelül 47,7 millióra emelkedik.

A képernyőméret azonban nem nagyon változik: a 10 colos panelek adják majd a forgalom 55 százalékát, a 8 és 9 colos panelek a 40 százalékát. Az eredetileg költséghatékony szempontokat szem előtt tartva bevezetett 7 colos kijelzők azonban várhatóan teljesen eltűnnek, idén legfeljebb öt százalékos részesedést jósolnak ezeknek a szinte használhatatlanul apró paneleknek.

Már van kraft

Főleg, mert már nincs szükség rájuk: az első netbookok azért is kaptak ilyen kis kijelzőket, hogy a hardverelemeket ne nagyon terheljék meg a futó feladatok, mostanra azonban már az Intel, a Via és az Nvidia is előállt olyan alkatrésszel, ami különösebb erőfeszítések nélkül, alacsony fogyasztás mellett képes meghajtani a tízcolos, nagyobb felbontású kijelzőket.

A 12 colos gépek elterjedésére viszont a látható folyamatok ellenére nem kell számítani az iSuppli szerint. Az elemzőcég azt állítja, hogy ez a méret már túl nagy, pont a netbookok legendás hordozhatóságát kezdené ki. Az ár is túl magas lenne, jelenleg 40 százalékkal kerül többe a 12-es, mint a 10-es kijelző. Nincs is túl sok cég, amelyik ebben a méretben gyártana, jelenleg csak az LD kínál 11,6 és 12 colos netbook-paneleket.

(Index)

A magukat víruskeresőknek és egyéb biztonságtechnikai programoknak álcázó szoftverek (scanware-ek) és az alkalmazások kódjában rejlő biztonsági hibákat kihasználó exploitok száma 2008 második felében is bőven okozott kényelmetlenségeket az óvatlan felhasználóknak, állapítja meg a Microsoft friss jelentése.

Legjobb esetben haszonlesés

A kamu biztonságtechnikai programok leggyakrabban ingyenes víruskeresési lehetőséget ajánlanak fel, de természetesen az égvilágon semmi hasznuk sincsen, sőt: látszólag végrehajtják ugyan a szkennelést, de a valóságban bármilyen gépre is telepítjük fel őket, mindig „kapást" fognak jelezni.

A szakértők arra a meglehetősen kézenfekvő megállapításra jutottak, hogy az ilyen szoftverek írói jórészt csupán nyerészkedni szeretnének a mű rendszervizsgálat eredményére épülő marketingből (vírust találtam, vegyél meg, irtsd le), de a sötétebb szándékú programozók sajnos nem állnak meg ezen a ponton: trójai programokat rejtenek el az álvírusirtó kódjában, amelyeket később akár a fertőzött rendszer feletti irányítás átvételére is használhatnak.

A jelentésben az áll, hogy Microsoft több mint hárommillió számítógépen fedezett fel ilyen víruskeresőnek álcázott kártékony programokat, mint például a Win32/FakeXPA és a Win32/FakeSecSen nevű kártevőket, írta meg az ITcafé.

A szoftverekben felfedezett biztonsági rések száma három százalékkal csökkent a tavalyi év második felében, a hibák több mint fele viszont „nagyon súlyos" minősítést kapott, valamint ugyancsak a teljes hibapaletta fele tekinthető könnyedén kihasználhatónak – vagyis a felhasználók összességében kevésbé érezhették magukat biztonságban. Már csak azért sincs ok a nyugalomra, mert – mint kiderül a jelentésből – az e-mailek legalább 97 százaléka adathalász levél, vírusos mellékletet tartalmaz vagy legjobb esetben is csupán spam.

A Vista stabil

2008 második felében a Microsoft 42 biztonsági értesítőt publikált, amelyek összességében 97 sebezhetőségre hívják fel a figyelmet – ez 67 százalékos növekedést jelent a tavalyi év megelőző időszakához képest, és 16,8 százalékos emelkedést a 2007-es év egészéhez viszonyítva. A Windows XP-t futtató számítógépeket vizsgálva a redmondi cég termékei közül hat is felkerült a böngészőalkalmazásokat érintő sérülékenységek top 10-es listájára, ugyanakkor a Vista esetében ilyen problémával nem kellett a cégnek szembesülnie.

Az Office-t szemügyre véve a legtöbb exploit egy olyan résre épült, melyet a Microsoft már bő két éve befoltozott, mégis a támadók 91 százaléka ezen a lyukon keresztül volt képes kárt okozni. A dokumentum kiemeli, hogy a PDF fájlok elleni támadások meredek emelkedéssel 2008 júliusában érték el a csúcspontot, amikor is kétszer annyi kiberattakot regisztráltak az Adobe állományai ellen, mint a 2008-as év teljes első felében.

(Index)

A hagyományos keresésnél egyszerűen azt vizsgálja a motor, hogy az adatbázisában szereplő oldalak közül melyek tartalmazzák az adott szavakat. Szemantikus keresésnél viszont megpróbálja értelmezni a keresőkifejezést, összefüggést találni a keresőmezőbe írt szavak között, és intelligensen válogatni a találatok között.

Ha például valaki a „fizika alapvető törvényei" keresőkifejezést írja be, a kereső automatikusan felajánl neki újabb kereséseket az ősrobbanással, a relativitáselmélettel vagy a kvantummechanikával kapcsolatban, illetve - mivel megérti a szavak közti összefüggéseket - nem ad olyan találatokat, ahol a „fizika", „alapvető" és „törvény" szavak egymástól függetlenül, véletlenül szerepelnek.

A szemantikus keresésnél a végső cél elvileg az lenne, hogy keresőkifejezések helyett folyó szöveggel, teljes mondatokban feltett kérdésekkel tudjuk a keresőt irányítani. Itt még nem tart a Google technológiája (ami egyébként nem teljesen saját fejlesztés, 2006-ban vásárolták meg az Orion nevű keresőmotort, és arra építkeztek), de a konkurensek is rendszeresen megbuktak eddig ilyen jellegű kísérleteikkel.

Hasonló technológiával próbálkozott már a Wikipedia, egy volt Google-programozókból álló csapat, és a Microsoft, bár ők még csak tesztelnek, a közönségnek még nem mutatták meg, mire jutottak.

A Firefox böngészőjéről ismert Mozilla összeállt a grafikai megoldásokkal foglalkozó konzorciummal, az OpenGL szabványt jegyző Khronosszal, írta meg az ITcafé. A Khronos-csoport alapításában olyan cégek működtek közre, mint 3DLabs, az ATI, az Intel, az NVIDIA vagy a Sun Microsystems, jelenleg pedig gyakorlatilag az IT-világ színe-java felbukkan a támogatók széles palettáján.

A konzorcium nemrégiben egy olyan munkacsoportot hozott létre, amely feladatát tekintve a webalapú háromdimenziós grafikai gyorsítás szabványát készül kidolgozni. A projekt nemcsak a böngészőkben felbukkanó videojátékokat terjesztheti el széles körben, hanem akár a közösségi oldalaknak is létrehozhat igazi térbeli környezetet, például a felhasználók 3D-s chatszobákat alakíthatnának ki.

A Khronos egy éven belül el kívánja készíteni a platform első publikus változatát, míg a szabvány fejlesztésével a Mozilla foglalkozik: első körben igyekeznek megoldást találni a böngészőkben webes alkalmazásokat futtatni képes JavaScript-motor és az OpenGL grafikai interfész összefésüléséhez.

A videojátékok közül elsőként a Quake harmadik epizódja tört utat magának: a szoftver februárban ismét kiadásra került, mégpedig kifejezetten böngészős futtatásra optimalizálva. A háromdimenziós web hatalmas kezdőlökést adhatna a virtuális világok koncepcióján alapuló játékok számára is - ilyen a milliók által kedvelt Second Life, a World of Warcraft vagy az Entropia Universe.

(index)